Álom.

-         Jóéjszakát, köszöntem el ismerőseimtől.

-         Neked is, álmodd meg a Szebb Jövőt, és holnap elmondod, milyen volt az álmod.

Köszönt el az egyikük.

Álmodni a jövőt csak úgy lehet, ha már álmodtál a múltról. Mert múlt nélkül nincs jelen, nincs jövő!

S a múlt mennyi - mennyi szépet, bút, küzdelmet, barátságot, árulást, jegyzett meg. A szépet megtartani könnyű, de ne feledd a küzdelmet, a kudarcot, a bajt sem. Okulásként legyen mindig ott az álom kezdetén. Az álom kezdetén, melyet a szépről, a jóról, az emberhez, magyarhoz méltóról akarsz álmodni!

A csodás gyermekkor, fenekeden csapódó nadrágszíjas percei, majd az önfeledt öröm napjai, színes filmként rohannak el előtted.

A boldog ifjúság, az első szerelem mámorító pillanatai, a gumibotok kemény tompa puffanásai hátadon, a dac, a csak azért is megmutatom alkotó dühe, a családalapítás, talán túl korai, és mégis felellőség teljes vállalása, elrohannak az álomban.

A küzdelmes érettebb, felnőtt kor, már nem olyan rohanó, elhúzódó küzdelmek, hosszan tartó nehéz napok, hónapok, mázsányi teherrel nyomják le vállaid.

Forgolódsz álmodban ilyen képek láttán, ismét gyöngyözik homlokodon a veríték, nehezebb, nyomasztóbb a levegő is, úgy érzed ezer év telik el, mire véget ér e súlyos teherrel megrakott álom.

Reménykedsz félig ébren, talán most mikor a pihenés évei következnek, talán most majd könnyebb lesz minden, a levegő, a teher, melyet már nem kell cipelned.

Majd könnyebb lesz, hallhattad, ébren és álomban egyaránt!

S most mikor újra álmodod, látod csak meg az igazságot, nem lett ez könnyebb bizony egy dekányit sem!

Megriadsz, s ki nem mondva kéred álomtündért, hogy végre valami jót, valami szépet, könnyű álmot hozzon el.

S ekkor csodálatos halk égi zene kísér be, egy szebb jövőt mutató álomfilm megnézésére.

Látod ismét szabadon, büszkén, magasan szállni a magyarok Turul madarát! Álmodban hosszú utazásra indulsz ismét. A Szent - Korona országa minden csodás zuga csak téged vár. Hívogat ismét Kárpátok bérce, az alföld végtelen rónasága. Aranyló búzatáblák, tovarobogó vonatok, paták vad csattogása, amint a csikósok futatják, ugratják szép lovaikat. Dús legelőn, bégető bárányok, a pásztor szép furulyaszavára járják, hol gyors, hol lassabb keringőjüket, ahogy a loboncos fekete, hűséges puli tereli őket.                                                                   Fehérre meszelt házak a kis falvakban, pirosló muskátlik, vendégszerető háziak invitálnak.                                                                              Gyere, ülj közénk te is vándor, egyél, igyál, s mesélj, mi újság arra merről jössz?                                                                                              S ha itt tör rád az este, vár a friss illatú vendégszoba, puha csodás álomba ringató ágya. Lehet itt rosszról, gonoszról, árulásról, ármányról, álmodni? Ugye nem! Csak a szépről, a jóról, az igaz életről!

Majd indulj tovább, álmod e szebb jövő felé vezető vonatán. Látod az orvost, amint odaadón beteget gyógyít, a tanárt, ki kicsit, s nagyobbat, a tudományokra, becsületre, hazaszeretetre oktat!  Látod a dolgos és szorgalmas munkást, ki erős kézzel, kiváló szaktudással épít, házat, gyárt gépet, Látod a földeken napestig hajlongó gazdát és családját, mikor azon munkálkodik, hogy legyen ismét új kenyér! Elégedett emberek mind, mert megbecsülik munkájuk, tudásuk, szorgalmuk! Tisztességes munkáért, tisztességes bért kapnak, melyből emberhez méltó módon élnek! Látod az idős szülőket, nagymamát, nagyapát, amint unokáiknak főzik a finom szilvalekvárt, mondanak mesét, letűnt korok dicső tetteiről! Boldog embereket látsz, kik összefognak, tisztelik egymást, ismét tudják, hogy egy csodálatos nagycsaládhoz tartoznak Ők mind magyarok! Feléd nyújtják kezüket, hívnak, gyere, neked is itt a helyed köztünk! Te is magyar vagy, téged is megillet a szebb, a boldogabb jövő!

Ébresztő órád zajos berregése vet véget e szép álmodnak. Ma valahogy nem akarsz felébredni! Olyan jó volt egy kicsit ott lenni abban az eljövendő szép világban, a mi szebb jövőnkben!                             Bárhogy is maradnál, kelned kell, szembefordulva ismét a zord ébrenlét kegyetlen valóságával. Kevéske pénzed  számolod, elég a rezsire, kenyérre marad e? Holnap még lesz munkahelyed? Kapsz e fizetést, valamennyit, a bankrészlet uzsora kamatát tudod fizetni, vagy te is holnaptól a hajléktalanok, kipufogógáztól szennyes levegőjű, hideg aszfalt ágyán álmodod majd a valamilyen jövőt? Átkozod azt az ébresztőórát, mily kegyetlen! Átkozod magad, sorsod, embertársaid, mert nem volt hited, nem volt merszed, minthogy nekik sem, változtatni azon a szomorú sorson melynek rögös útját taposod. Reggelire ismét ugyanaz, vágsz egy szeletet az ígéretekből, rákened a hazugságok vastag rétegét, megsózod megaláztatásoddal, és máris jól laktál! Ebédre mit kapsz, még nem tudod, már elég annyi is, hogy nem rúgnak beléd, mert magyar vagy! E sótlan és üres leves után, jöhet a gumilövedék - vipera pörkölt, desszertnek egy kis könnyű könnygáz. A cégnél csak erre a menüre fizethetsz be! Repeta mától nincs! Már nem tehetik meg szó nélkül, s ez egy kis reményt ad, kibírod estig. Reménykedsz, mert már van, ki szót emel érted is! Kiáll érted, melletted, már van, aki képvisel! Kevesen vannak, de a reményt már elhozták, holnap talán jobb lesz.                                                                                                            S ha még van otthonod, családod, ki hazavár, egy barát, kivel esténként egy pohár bor mellett jót beszélgetsz, meccset néztek, tervezitek a holnapot. Akkor már boldog vagy, mert látod a célt, látod azt a kis fényt, amelyből a nagy világosság lesz, ami mutatja majd az utat a szebb jövő felé! Vacsorára azért kapsz még egy kis adag, fasiszta sültet, rasszista körettel, ihatsz rá egy jó nagy pohár betiltást, és ismét álomra hajthatod fejed. Elalvás előtt, újra kéred a jóságos álomtündért, hogy azt a tegnapi csodálatos álmot hozza el számodra a Szebb Jövőről!

Nos kedves ismerősöm ilyen volt az álmom. Mondhatod ez a vágyaid, hol színes, hol fekete - fehér képei. A vágyakra is van gyógyír, egy nagyszerű ember gondolataival ébredek veled együtt, erre a ma még borongós napra, remélve, hogy holnapra mindannyian, ragyogó napsütésre fogunk ébredni!

„Minden vágyadnak eleget tenni: ez az emberi élet legnagyobb művészete.                                                                                            Akinek sikerül, az, boldog. Ehhez azonban fontos, hogy kevés vágyad legyen!" / Wass Albert/

Aki álmodott egy Szebb Jövőről, Szécsényi Gusztáv

Oldal: AZ ÁLOM
"Jövőnket arra keressük, ahonnan származunk." - © 2008 - 2024 - taltosok.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat